A felső állcsont, latinul a maxilla, az arc középső részét adja, benne van az orrüreg, és róla lógnak le a felső fogak. A videó ezt szépen bemutatja:
Azt, hogy keskeny vagy sem, a koponya többi részéhez, de mindenekelőtt a párjához, az alsó állcsonthoz viszonyítva kell nézni.
Ha a maxilla keskeny, akkor a felső fogív is keskeny lesz. A videón is jól látszik, hogy a normál fogazatnál a felső fogak vannak kívül, az alsók belül. Ha a felső állcsont keskeny, akkor a felső fogak itt ott az alsón belülre kerülnek. Ezt hívják keresztharapásnak.
A másik fontos velejárója a keskeny maxillának az orrüreg szűkülete. Ez van akinél azt jelenti, hogy sosem kap levegőt az orrán, van akinek csak könnyen dugul be, és van aki észre sem veszi. De ha tágítjuk a felső állcsontot, akkor az orrüreg is tágabb lesz, és ezt mindenki pozitív változásként éli meg!
A felső állcsont kettő, szemből nézve kb háromszög alakú félből áll. Ezek a középvonalban két ponton találkoznak. Azaz, az orrüreg tetejénél, valamint a szájpadlás középvonalában, ami amúgy az orrüreg padlóját is adja. A két szem között már nagyon korán összecsontosodik a két rész, erre nem tudunk hatni, de a szájpadlás középvonalában a két csont csak viszonylag későn, 14-18 éves kor között forr össze teljesen. Amíg a két fél nem forrt össze, szét lehet tolni a két oldalt viszonylag egyszerűen és ha így tartjuk, akkor pár hónap alatt az így nyitott résben új csont képződik, ezzel pedig maradandóan megnő a teljes szélesség, később ez nem is alakul vissza.
Fontos megjegyezni, hogy a “széttolás” lassan történik, így bár a két csontfél eltávolodik picit egymástól, de a szájpadlás nyálkahártyájának, bőrének a folytonossága megtartott, így nem keletkezik lyuk vagy átjáró! A készülék, amit erre használunk itthon leginkább a Hyrax névre hallgat, angolul RPE, németül GNE a rövidítése.
Ebben a rövid videóban jól látni, hogyan működik ez a készülék:
A túl keskeny felső állcsont tágítása az egyik leggyakoribb fogszabályozási feladat. Az esetek többségében a keskeny maxilla, (így hívják a felső állcsontot) már gyerekkorban kialakul, és az iskolafogászaton kiszűrik, 7-12 éves korban megoldják. Ha ez kb 18 éves korig nem történik meg, akkor viszont a szájpadlás középvonalában a két csont annyira összeforr, hogy a fenti egyszerű készülékkel már nem lehet megmozdítani.
Ilyenkor a tágítás megkezdése előtt szükséges picit meggyengíteni az összenőtt csontot, hogy újra mozgathatóvá tegyük azt. Ezt a beavatkozást általában altatásban végzik, de egy meglehetősen egyszerű, gyors, és többnyire igen gyorsan gyógyuló dolog, ami után viszont ugyanúgy lehet tágítani a felső állcsontot, mint egy 10 éves gyereknél.
Azért a gyerekek és a felnőttek csontjai között mégiscsak van különbség. Bár a csontokat a fenti beavatkozással meggyengítjük, mégiscsak ellenállóbbak egy felnőtt vastag csontjai, mint a gyerekeké. A sima Hyrax készülék csak a fogakon rögzül, azokon keresztül fejt ki erőt a csontokra. Viszont ha a csontok vastagak, erősek, akkor a fogakat igen nagy erővel kell tolni ahhoz, hogy működjön a tágítás, annyira nagy erővel, ami a fogaknak már nem tenne jót.
Itt jönnek képbe a szájpadlásba helyezett ideiglenes implantátumok, más néven minicsavarok, vagy TAD-ok. Ezek 10-14 mm hosszú titán csavarok, amiket gondos tervezés után helyezünk be a szájpadlás precízen meghatározott két pontjára. A hyrax készülék ezek után készül el úgy, hogy a tágításhoz szükséges erő legnagyobb részét a csontokba helyezett csavar kapja, megóvva a fogakat. Mivel a csontok belsejében nincsenek érző idegek, így a csavarokon keresztül történő erőkifejtés fájdalmatlan.
Egy rövid videó a készülékről:
Ezen a videón pedig azt mondjuk el, hogyan történik az implantáció tervezése és kivitelezése:
A fogszabályozás lehet egyszerű és lehet összetett folyamat is, így közel sem biztos, hogy mindenkinek szüksége van maxilláris tágításra. Ha fogszabályozás előtt állsz bátran fordulj hozzánk, hiszen mi személyre szabott kezelési tervet állítunk fel minden páciensünk számára, felesleges beavatkozások nélkül.
Telefonos
bejelentkezés
+36 30 270 9420