Az „airway orthodontics”, vagyis a légutakat is figyelembe vevő fogszabályozás külföldön az egyik legfelkapottabb fogszabályozási téma a közösségi médiában, és lassan nálunk is megjelenik. Elsőre nagyon jól hangzik: rendbe tesszük a fogakat, kiszélesítjük az állcsontot, és közben jobban fogunk lélegezni és aludni is. Ebből van, amit komoly kutatások igazolnak, és van, ami csak marketing. Ebben a bejegyzésben sorra vesszük, melyik melyik.
Nem külön szakterületről van szó. Annyit jelent, hogy a fogszabályozás és az állcsontműtét tervezésénél nem csak a fogakat és a mosolyt nézzük, hanem a légzést is. Ebből a szempontból három dolog számít igazán:
Persze nem csak az állcsontok helyzetén múlik. Az alvás közbeni légzészavaroknál számít az izomtónus, az alvási fázis, a testhelyzet, a testsúly és a mandulák is [1]. Hogy mindez orvosilag mit jelent, arról bővebben a gyerekkori és a felnőttkori alvási apnoéról szóló bejegyzéseinkben olvashatsz.
A felső állcsont kettő, szemből nézve kb. háromszög alakú félből áll, amik a szájpadlás középvonalában találkoznak. Itt a két csont csak viszonylag későn forr össze teljesen. Amíg ez nem történt meg, egy rögzített tágító készülékkel, a Hyraxszal, pár hét alatt szét lehet tolni a két felet, a nyitott résben pedig új csont képződik. Így nem csak a fogsor lesz szélesebb, hanem maga a felső állcsont is.
Mit mondanak a kutatások a légzésről?
Gyereknél akkor tágítunk, ha fogszabályozási oka van: keresztharapás, keskeny szájpadlás, vagy nem fér el az összes fog. Ha közben az orrlégzés is javul, az külön öröm [1]. Bővebben a Hyrax készülékről, illetve arról olvashatsz, hogy milyen korban érdemes először elvinni a gyereket fogszabályozásra.
Kamaszkorban a szájpadlás közepén futó varrat fokozatosan összecsontosodik, és a hagyományos Hyrax tágító egyre inkább csak kifelé dönti a fogakat. Ha magát a csontot akarjuk szélesíteni, két lehetőségünk van:
Ha a felső és az alsó állcsont nem illik egymáshoz, a harapást egyedül fogszabályozással nem lehet rendbe tenni. Ilyenkor a rögzített készülék vagy a láthatatlan sín mellé állcsontműtét is szükséges. Mi, a Foxxinál a műtéttel kombinált fogszabályozó kezeléseket Dr. Nagy Krisztián arc-, állcsont- és szájsebésszel és csapatával végezzük. A leggyakoribb műtétek a Le Fort I (felső állcsont), a BSSO (bilateral sagittal split osteotomy, alsó állcsont), vagy a kettő együtt, azaz a bimaxilláris műtét. Ezekről a műtéti fogszabályozás oldalunkon és a bimax műtétről szóló bejegyzésünkben olvashatsz.
Hogy merre mozgatjuk az állcsontokat, az a légutakra is hat. Egy 3D felvételeket összesítő elemzés szerint [5]:
Ezért a műtét tervezésénél a légútra is figyelünk, például bulldogharapás esetén. Ha az arc és a harapás engedi, inkább a felső állcsontot hozzuk előre, ahelyett hogy egyszerűen hátratolnánk az alsót. Súlyos alvási apnoés felnőtteknél a két állcsont előrehozása (MMA) bizonyítottan hatékony kezelés, erről a felnőttkori alvási apnoéról szóló bejegyzésünkben írunk.
| Probléma | Jellemző életkor | Amit javasolhatunk |
|---|---|---|
| Keskeny felső állcsont, keresztharapás, hátul lévő állkapocs, szájlégzés | kb. 6–14 év | Szájpadlástágítás (Hyrax), esetleg funkciós készülék |
| Keskeny felső állcsont a növekedés lezárta után | késő kamaszkortól felnőttkorig | Szájpadlástágítás, MARPE vagy SARME, utána rögzített készülék vagy láthatatlan sínes kezelés (Invisalign) |
| Hátrébb lévő állkapocs, mélyharapás, kicsi áll | felnőttek | Rögzített készülék vagy láthatatlan sín (Invisalign) + BSSO állkapocs műtét, néha állcsúcsplasztikával |
| Bulldogharapás, nyitott harapás, arcaszimmetria | felnőttek | Rögzített készülék vagy láthatatlan sín (Invisalign) + Le Fort I felső állcsont műtét, BSSO állkapocs műtét vagy mindkettő, azaz bimax műtét |
| Igazolt alvási apnoe, ha a CPAP-ot nem bírja | felnőttek | Kivizsgálás az alvásszakorvossal; nálunk készülő egyedi horkolásgátló sín vagy állcsont műtét |
„A fogszabályozás és a foghúzás beszűkíti a légutat.” Az Amerikai Fogszabályozó Társaság sem a 2019-es, sem a 2026-os állásfoglalásában nem talált bizonyítékot arra, hogy a fogszabályozás, akár foghúzással, akár anélkül, alvási apnoét okozna [1, 6]. Egy 5584 ember adatait vizsgáló kutatásban azoknál sem volt gyakoribb az alvási apnoé, akiknek négy kisőrlőt húztak ki (10,7% vs. 9,6%) [7].
„Ha a felvételen nagyobb a légút, éjszaka is jobban lélegzel.” Abból, hogy a CBCT-n vagy a röntgenen mekkorának látszik a légút, nem szabad alvási apnoét diagnosztizálni, és azt sem lehet belőle megjósolni, mennyire lesz sikeres a kezelés [1]. A felvétel ébren, állva készül, a gond viszont alvás közben, fekve jelentkezik.
„Felnőttként láthatatlan sínnel vagy kivehető lemezzel is ki lehet szélesíteni az állcsontot.” Ha a szájpadlás varrata már összecsontosodott, a fogakon ülő készülékek jobbára csak kifelé döntik a fogakat. Ha magát a csontot akarjuk szélesíteni, ahhoz MARPE vagy SARME eljárás kell [4].
„Minden gyereknek át kell vágni a nyelvfékét, hogy jobban lélegezzen.” A kutatások nem igazolják, hogy a nyelvfék rutinszerű átvágása (frenectomia) megelőzné vagy kezelné az alvás közbeni légzészavarokat [1]. Van, amikor tényleg indokolt, de ezt mindig egyénileg kell eldönteni.
„A mewing ugyanazt tudja, mint egy tágító.” Pusztán a nyelv tartásával a már összecsontosodott szájpadi varratot nem lehet szétnyitni. Bővebben erről a mewingról és a looksmaxxingról szóló bejegyzésünkben írunk.
Az első fogszabályozási konzultáción megnézzük az állcsontok szélességét és helyzetét, a harapást és a profilt, rákérdezünk a légzésre és az alvásminőségre is. Ha alvászavar jeleit látjuk és állcsont műtét is szóba jön, azt a sebészünkkel, Dr. Nagy Krisztiánnal közösen tervezzük meg, és javasoljuk, hogy alváslaborba is menj el. Itt tudsz időpontot foglalni első konzultációra.
Ez a cikk általános tájékoztatás, orvosi vizsgálatot nem helyettesít.
Lektorálta: Dr. Pulay Zoltán és Dr. Magyar Dominika Ph.D., fogszabályozó szakorvosok, Foxxi Budai Fogszabályozás
Források
Mi történik, ha figyelmen kívül hagyja a fogfájást?
Fogfehérítés – Mi működik valóban, és mire felesleges pénzt költeni?
Milyen gyakran kell valóban fogorvoshoz járni?