Horkolás, alvási apnoe, szájpad tágítás, állcsont műtét, BSSO, bimax, LeFortI

Fogszabályozás és légzés: mit takar az „airway orthodontics”?

Az „airway orthodontics”, vagyis a légutakat is figyelembe vevő fogszabályozás külföldön az egyik legfelkapottabb fogszabályozási téma a közösségi médiában, és lassan nálunk is megjelenik. Elsőre nagyon jól hangzik: rendbe tesszük a fogakat, kiszélesítjük az állcsontot, és közben jobban fogunk lélegezni és aludni is. Ebből van, amit komoly kutatások igazolnak, és van, ami csak marketing. Ebben a bejegyzésben sorra vesszük, melyik melyik.

Mit jelent az „airway orthodontics”?

Nem külön szakterületről van szó. Annyit jelent, hogy a fogszabályozás és az állcsontműtét tervezésénél nem csak a fogakat és a mosolyt nézzük, hanem a légzést is. Ebből a szempontból három dolog számít igazán:

  • A felső állcsont szélessége. A felső állcsont, latinul maxilla, az arc középső részét adja, benne van az orrüreg, és róla lógnak le a felső fogak. A szájpadlás egyben az orrüreg „padlója” is. Ha a felső állcsont keskeny, gyakran az orrüreg is szűkebb, és sokszor keresztharapás, torlódás is jár vele.
  • Az alsó állcsont helyzete. Ha az alsó állcsont kicsi vagy hátrébb van, a nyelv is hátrébb csúszik, és mögötte szűkebb lehet a légút.
  • Az orrlégzés. Ha valaki állandóan a száján veszi a levegőt, érdemes kivizsgáltatni, mert lehet mögötte megnagyobbodott orrmandula, allergia vagy szűk orr.

Persze nem csak az állcsontok helyzetén múlik. Az alvás közbeni légzészavaroknál számít az izomtónus, az alvási fázis, a testhelyzet, a testsúly és a mandulák is [1]. Hogy mindez orvosilag mit jelent, arról bővebben a gyerekkori és a felnőttkori alvási apnoéról szóló bejegyzéseinkben olvashatsz.

Gyerekeknél: amíg nő az állcsont, könnyebb tágítani

A felső állcsont kettő, szemből nézve kb. háromszög alakú félből áll, amik a szájpadlás középvonalában találkoznak. Itt a két csont csak viszonylag későn forr össze teljesen. Amíg ez nem történt meg, egy rögzített tágító készülékkel, a Hyraxszal, pár hét alatt szét lehet tolni a két felet, a nyitott résben pedig új csont képződik. Így nem csak a fogsor lesz szélesebb, hanem maga a felső állcsont is.

Mit mondanak a kutatások a légzésről?

  • Egy szisztematikus áttekintés szerint közepesen erős bizonyíték van rá, hogy növésben lévő gyerekeknél a szájpadlástágítás után könnyebb az orron át levegőt venni: csökken az orr ellenállása, több levegő áramlik át rajta, és ez legalább 11 hónapig így is marad [2].
  • Ha a gyereknek keskeny a felső állcsontja, és alvási apnoéja is van, a tágítás után átlagosan kb. 70%-kal kevesebb volt az alvás közbeni légzéskimaradás [3].

Gyereknél akkor tágítunk, ha fogszabályozási oka van: keresztharapás, keskeny szájpadlás, vagy nem fér el az összes fog. Ha közben az orrlégzés is javul, az külön öröm [1]. Bővebben a Hyrax készülékről, illetve arról olvashatsz, hogy milyen korban érdemes először elvinni a gyereket fogszabályozásra.

Kamaszoknál és felnőtteknél: ha a szájpad varrat már összecsontosodott

Kamaszkorban a szájpadlás közepén futó varrat fokozatosan összecsontosodik, és a hagyományos Hyrax tágító egyre inkább csak kifelé dönti a fogakat. Ha magát a csontot akarjuk szélesíteni, két lehetőségünk van:

  • MARPE (minicsavaros gyorstágítás). Itt a tágító a szájpadlásba tett apró csavarokon támaszkodik, így az erő közvetlenül a csontra hat. Ennek egy másik verziója, amikor a megtámasztás vegyes, vagyis a készülék a csonton és a fogakon is támaszkodik, ez az ún. Hibrid-Hyrax készülék. A kezelésről bővebben a Hyrax készülékről szóló cikkünkben olvashatsz.
  • SARME (sebészileg támogatott gyorstágítás). Egy rövid műtéttel meggyengítjük a felső állcsontot ott, ahol a tágításnak ellenáll, és utána a tágító már szét tudja tolni. Ha felnőttkorban nagyon keskeny a felső állcsont, ez a legbiztosabb megoldás, itt nem kell attól tartani, hogy a tágítás nem sikerül. A teljes folyamatot a SARME-ról szóló bejegyzésünkben írjuk le.

Az állcsontok helyzete: miért fontos a légzés az állcsont műtét tervezésénél?

Ha a felső és az alsó állcsont nem illik egymáshoz, a harapást egyedül fogszabályozással nem lehet rendbe tenni. Ilyenkor a rögzített készülék vagy a láthatatlan sín mellé állcsontműtét is szükséges. Mi, a Foxxinál a műtéttel kombinált fogszabályozó kezeléseket Dr. Nagy Krisztián arc-, állcsont- és szájsebésszel és csapatával végezzük. A leggyakoribb műtétek a Le Fort I (felső állcsont), a BSSO (bilateral sagittal split osteotomy, alsó állcsont), vagy a kettő együtt, azaz a bimaxilláris műtét. Ezekről a műtéti fogszabályozás oldalunkon és a bimax műtétről szóló bejegyzésünkben olvashatsz.

Hogy merre mozgatjuk az állcsontokat, az a légutakra is hat. Egy 3D felvételeket összesítő elemzés szerint [5]:

  • ha mindkét állcsontot előrehozzák, a légút térfogata átlagosan kb. 7,4 cm³-rel nő;
  • ha csak az alsó állcsontot viszik hátra, kb. 1,9 cm³-rel csökken.

Ezért a műtét tervezésénél a légútra is figyelünk, például bulldogharapás esetén. Ha az arc és a harapás engedi, inkább a felső állcsontot hozzuk előre, ahelyett hogy egyszerűen hátratolnánk az alsót. Súlyos alvási apnoés felnőtteknél a két állcsont előrehozása (MMA) bizonyítottan hatékony kezelés, erről a felnőttkori alvási apnoéról szóló bejegyzésünkben írunk.

Mikor mit javaslunk a Foxxinál?

Probléma Jellemző életkor Amit javasolhatunk
Keskeny felső állcsont, keresztharapás, hátul lévő állkapocs, szájlégzés kb. 6–14 év Szájpadlástágítás (Hyrax), esetleg funkciós készülék
Keskeny felső állcsont a növekedés lezárta után késő kamaszkortól felnőttkorig Szájpadlástágítás, MARPE vagy SARME, utána rögzített készülék vagy láthatatlan sínes kezelés (Invisalign)
Hátrébb lévő állkapocs, mélyharapás, kicsi áll felnőttek Rögzített készülék vagy láthatatlan sín (Invisalign) + BSSO állkapocs műtét, néha állcsúcsplasztikával
Bulldogharapás, nyitott harapás, arcaszimmetria felnőttek Rögzített készülék vagy láthatatlan sín (Invisalign) + Le Fort I felső állcsont műtét, BSSO állkapocs műtét vagy mindkettő, azaz bimax műtét
Igazolt alvási apnoe, ha a CPAP-ot nem bírja felnőttek Kivizsgálás az alvásszakorvossal; nálunk készülő egyedi horkolásgátló sín vagy állcsont műtét

Tévhitek a légzésről és a fogszabályozásról

„A fogszabályozás és a foghúzás beszűkíti a légutat.” Az Amerikai Fogszabályozó Társaság sem a 2019-es, sem a 2026-os állásfoglalásában nem talált bizonyítékot arra, hogy a fogszabályozás, akár foghúzással, akár anélkül, alvási apnoét okozna [1, 6]. Egy 5584 ember adatait vizsgáló kutatásban azoknál sem volt gyakoribb az alvási apnoé, akiknek négy kisőrlőt húztak ki (10,7% vs. 9,6%) [7].

„Ha a felvételen nagyobb a légút, éjszaka is jobban lélegzel.” Abból, hogy a CBCT-n vagy a röntgenen mekkorának látszik a légút, nem szabad alvási apnoét diagnosztizálni, és azt sem lehet belőle megjósolni, mennyire lesz sikeres a kezelés [1]. A felvétel ébren, állva készül, a gond viszont alvás közben, fekve jelentkezik.

„Felnőttként láthatatlan sínnel vagy kivehető lemezzel is ki lehet szélesíteni az állcsontot.” Ha a szájpadlás varrata már összecsontosodott, a fogakon ülő készülékek jobbára csak kifelé döntik a fogakat. Ha magát a csontot akarjuk szélesíteni, ahhoz MARPE vagy SARME eljárás kell [4].

„Minden gyereknek át kell vágni a nyelvfékét, hogy jobban lélegezzen.” A kutatások nem igazolják, hogy a nyelvfék rutinszerű átvágása (frenectomia) megelőzné vagy kezelné az alvás közbeni légzészavarokat [1]. Van, amikor tényleg indokolt, de ezt mindig egyénileg kell eldönteni.

„A mewing ugyanazt tudja, mint egy tágító.” Pusztán a nyelv tartásával a már összecsontosodott szájpadi varratot nem lehet szétnyitni. Bővebben erről a mewingról és a looksmaxxingról szóló bejegyzésünkben írunk.

Hogyan derül ki, hogy téged is érint?

Az első fogszabályozási konzultáción megnézzük az állcsontok szélességét és helyzetét, a harapást és a profilt, rákérdezünk a légzésre és az alvásminőségre is. Ha alvászavar jeleit látjuk és állcsont műtét is szóba jön, azt a sebészünkkel, Dr. Nagy Krisztiánnal közösen tervezzük meg, és javasoljuk, hogy alváslaborba is menj el. Itt tudsz időpontot foglalni első konzultációra.

Ez a cikk általános tájékoztatás, orvosi vizsgálatot nem helyettesít.

Lektorálta: Dr. Pulay Zoltán és Dr. Magyar Dominika Ph.D., fogszabályozó szakorvosok, Foxxi Budai Fogszabályozás

Források

  1. Palomo JM, et al. Sleep-disordered breathing and orthodontics: an American Association of Orthodontists white paper update. Am J Orthod Dentofacial Orthop. 2026;169(4):419-427.
  2. Baratieri C, et al. Does rapid maxillary expansion have long-term effects on airway dimensions and breathing? Am J Orthod Dentofacial Orthop. 2011;140(2):146-156.
  3. Camacho M, et al. Rapid maxillary expansion for pediatric obstructive sleep apnea: a systematic review and meta-analysis. Laryngoscope. 2017;127(7):1712-1719.
  4. Kapetanović A, et al. Efficacy of miniscrew-assisted rapid palatal expansion (MARPE) in late adolescents and adults: a systematic review and meta-analysis. Eur J Orthod. 2021;43(3):313-323.
  5. Christovam IO, et al. Upper airway dimensions in patients undergoing orthognathic surgery: a systematic review and meta-analysis. Int J Oral Maxillofac Surg. 2016;45(4):460-471.
  6. Behrents RG, et al. Obstructive sleep apnea and orthodontics: an American Association of Orthodontists white paper. Am J Orthod Dentofacial Orthop. 2019;156(1):13-28.
  7. Larsen AJ, et al. Evidence supports no relationship between obstructive sleep apnea and premolar extraction. J Clin Sleep Med. 2015;11(12):1443-1448.

Gyönyörű mosolyok, melyekre büszkék lehetünk!